Balatoni fejlesztések

Uniós és hazai forrásokból, több mint 300 milliárd forintos, példa nélküli átfogó fejlesztési programot hirdet a balatoni régió felvirágoztatására a kormány. A turisztikai fejlesztéseket, gazdaságot és innovációt, vízminőséget és vízbiztonságot, a közlekedést és területfejlesztést, valamint a munkaerőpiacot célzó program óriási jelentőségű, melynek a térségre gyakorolt hosszú távú, előnyös hatása megkérdőjelezhetetlen.
180 település tartozik a kiemelt balatoni üdülőkörzethez, ezek életében most új fejezet kezdődik. A fejlesztési programban nemcsak a parti települések szerepelnek, hanem a Balaton közelében lévő kiemelt gyógyhelyek is; Hévíz, Zalakaros, valamint a Balaton-felvidék. A fejlesztések szükségessége indokolt, a Balaton és Hévíz Budapest mellett a második legnépszerűbb turisztikai célpont hazánkban, így jelentős bevételt is jelentve az országnak. Ahhoz azonban, hogy a régió továbbra is megállja a helyét az európai turisztikai versenyben, minőségi szolgáltatásokat kínáló beruházásokra van szükség.

A következő években megvalósuló fejlesztések célja a térség vonzerejének növelése, mely fizetőképes vendégkört vonz, munkahelyteremtést eredményez és hosszútávon biztosítja a térség versenyképességet. A tervek között szerepelnek a gyógyhelyfejlesztések, a szálláshely kapacitás növelése, infrastrukturális fejlesztések. A strand turizmus mellett külön érdeklődésre tart számon a vendégek körében a vitorlásturizmus, a lovas turizmus, a horgászturizmus, a kulturális turizmus, a borászat, és a kerékpáros turizmus.

A jelentősebb, kiemelt beruházások között megújítják a Balatoni Bringakörutat, komplex szolgáltatásokat nyújtó kikötő fejlesztések indulhatnak, felújítják a Sió zsilipet, megvalósulhat a balatoni körvasút, fejlesztik a közúti-, a vasúti-, illetve a vízi közlekedést, támogatást kapnak a borászatok, helyi piacokat hoznak létre és külön hangsúlyt kapnak az egészséges balatoni termékek. Sor kerülhet a balatonfenyvesi kisvasút felújítására és bővítésére, továbbá a második balatoni kompjárat beindítására Fonyód és Badacsony között. Kistelepüléseket összekötő utak épülhetnek meg, jobban elérhetővé téve a turisztikai attrakciókat. Megjelenhetnek az elektromos buszok Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen.

Komoly informatikai fejlesztések várhatóak a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan is. A szintén EU-s támogatású költségvetésből köti össze a vasúti, az autóbuszos és a balatoni hajós közösségi közlekedés adatait. A projekt keretében a Balaton partján, főképp a déli parton, 52 kültéri elektronikus utastájékoztató eszközt helyeznek ki vasútállomásokon, buszmegállókban, pályaudvarokon, illetve kikötőkben.
A balatoni hajózás stratégiájában három új hajó megvásárlása, a kompok felújítása, és kikötőfejlesztések, és egy ipari kikötő megépítése (az északi parton) szerepel. Továbbá komoly összegek állnak majd rendelkezésre a balatoni vízminőség javítására és partvédelemre is.

A minőségi balatoni turizmus működését szolgálja a sármelléki reptér, amit a tervek szerint támogatásból építenek újjá, és egy másik fejlesztés keretében gyorsforgalmi úttal kötik össze az M7-essel a repteret. A stratégiai fontosságú Hévíz-Balaton Airport külső és közvetlen belső része is megújul. Európán kívüli járatok is érkezhetnének Sármellékre, ami új távlatokat nyithat a térségben.

A tervezett balatoni fejlesztési program a külföldi turizmus élénkülésén kívül a térség gazdasági növekedését és új befektetők megjelenését vetíti előre, ami továbblépési lehetőségeket teremthet több ágazatban is. A minőségi infrastrukturális fejlesztések, a turisztikai szektorban megvalósuló nívós szolgáltatásbővítések, valamint a korszerű közlekedést és közbiztonság növelését is szolgáló beruházások eredményeképpen a Balatoni régió Európa egyik legkedveltebb üdülőhelyévé válhat a hévízi gyógytó eddig is kiemelten látogatott, vonzó úti célja mellett.